,,Tavaty van” -szokták mondani. Mit is jelent a napelemes energiatermelés szempontjából? Lássuk csak.
A tavasz a megújulást jelenti. Egyre korábban van világos, az időjárás is sokkal barátságosabb, a hőmérő higanyszála is egyre magasabbra kúszik napközben. Az embereket ezek az ingerek sokkal jobb kedvre derítik. Autóvezetés közben le lehet húzni az ablakot, reggel csicseregnek a madarak, könnyebb az ébredés, hiszen ahogy a képen is látszik, nem csak a kávé a lényeg, hanem hogy 6 órakor már csodálatos sugarakkal süt be a Nap a lakásba. Így ideális meginni a reggeli kávét.
A kép készítése közben kapott el az ihlet, leírom: mit is jelent ez az évszak a napelemes rendszerek tekintetében.
Ahhoz, hogy egy napelemes rendszer jól tudjon energiát termelni szükségünk van optimális fényerősségre, optimális hőmérsékletre, optimális tájolásra és optimális dőlésszögre. Sajnos ezek mind folyamatos változók az egyenletünkben. Egy-egy napelem panelt névleges teljesítménnyel bocsátanak a piacra. Ez a névleges teljesítmény egy laboratóriumi körülmények között meghatározott teljesítmény, mely igen ritkán valósulhat meg éles helyzetben.
Előző cikkünkben (Napelem tájolása és dőlésszöge ) kifejtettük, a tájolások és beesési szögek közötti különbséget.
Mire is jó a keleti tájolás?
A napelemes rendszerek az éves energiatermelésük legnagyobb részét tavasszal és nyáron hozzák meg. Ebben az időszakban a legtöbb a napsütötte órák száma. Ahogy tavaszodik, a Nap egyre korábban kel fel, és látja el a bolygónkat életadó energiával- még nincsenek reggel olyan nagy melegek, mint nyáron.
A bevezetőben, írtam az optimális tényezőkről. Tavasszal, reggel és délelőtt kettőt már ki is tudtuk pipálni. A többi évszakban nem tudunk két tényezőt is egyszerre optimálisnak nevezni. Nyáron (ha déli tájoláson vannak a napelemek) meleg van, az energiatermelésünk már 30-35%-a hőveszteségként távozik, valamint egy 45°-os dőlésű tetőn már a beesési szög sem optimális. Hiába ezen a tájoláson éri a leghosszabb ideig fény a napelem panelokat, a meleg miatt sajnos energiatermelésük nagy része elvész a hő miatt.
A nyugati tájoláson, a tető dőlésszögétől függően 12 óra előtt nem igazán éri 90 fokban beeső fény. Amikor a nap átbukik a délutáni órákba mire a beesési szög optimális lenne, a napelem panelok már bőven elérik az üzemi hőmérsékletüket és az energiatermelésük egy része átalakul hőveszteséggé.
Térjünk ki a keleti tájolás előnyeire
Tavasszal korábban kezd sütni a nap. Egy keleti tájolású napelemes rendszert már korán reggel elkezdi nyaldosni a Nap fénye. Mivel éjszaka visszahülnek a modulok -így nincs a hő miatt teljesítményveszteségük- a légkör is sokkal nyugodtabb, nincs annyi por a levegőben, ezáltal sokkal ,,tisztább” is a Nap fénye. Könnyebben létrejön a 90 fok közeli beesési szög, így a napelem panelek ilyenkor tudják a lehető legjobban megközelíteni a névleges teljesítményüket.
Tehát, miért tartjuk jónak a keleti tájolású napelemes rendszert:
- • korai napfelkelte
- • tiszta légkör, nincs por ami megtörje a nap sugarait
- • alacsonyabb hőmérséklet miatt nincs teljesítményvesztés
- • közel optimális beesési szög
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy azok a lakóházak, ahol van lehetőség dél, vagy közel déli tájolásra telepíteni a napelemes rendszert mindenképpen oda telepíttessék.
Ha a lakóházunknak nincs déli tájolású tetőfelülete, csak kelet-nyugati oldal, mindenképpen a keleti oldalt javasoljuk. Nyilván nem a legjobb, nem a legoptimálisabb, de gondoljunk bele, ha mindig minden tényezőt az optimálisra szeretnénk állítani, akkor sem fogjuk elérni a napelemes rendszer 100%-os névleges teljesítményét. Ha napkövető rendszerünk is lenne, ahol ugye a beesési szög mindig az optimális 90 fok, akkor is ott lesz a hőmérséklet miatti teljesítményveszteség.
De hogy mire is jó még a kelet-nyugati tájolású tető? Fogunk még róla írni..
